Az elődökről

Tiringer Ferenc

A kecskeméti iparosság méltán lehet büszke az elődeire. Íme, néhány közülük, munkásságuk töredékének említésével. Főhajtással adózunk nekik és minden iparosnak, akik a mesterség tisztes folytatásában és a közösség szolgálatában jeleskedtek.

Szilády Károly (1795.-1871.) nyomdász, könyvkiadó Szalkszentmártonban, ref. lelkész fiaként született. Bécsben volt nyomdásztanuló, majd 17 éven át a debreceni nyomdában dolgozott.1841-ben királyi engedéllyel Kecskeméten nyomdát nyitott. Az övé volt Kecskemét első nyomdája, melynek egykori helyére az Aranyhomok Szálloda falán elhelyezett tábla emlékeztet.

Dékány Gyula (?-Kecskemét, 1918.) fényképész fiatal korában megjárta Amerikát. 1906-ban József főherceg udvari fényképész címet adományozott neki. Kecskeméten a Nagykőrösi utcában nyitott fényképészeti és festészeti műtermet. Ő az első kecskeméti állandó mozi alapítója.

Csősz József (1864.-1938.) kecskeméti kádármester, kitűnő munkáival csakhamar a legjobb nevű kecskeméti iparosok sorába emelkedett. 30 éves korában a Kecskeméti Ipartestület segédjegyzője lett, majd, mint titkár, ill. főjegyző vezette az Ipartestületet. Közel 30 éven át volt az Ipartestület vezető jegyzője. Fő rendezője volt az 1901-es nagysikerű Kecskemétvidéki Iparkiállításnak, melynek 30 ezer látogatója volt, valamint nagy szerepe volt az Iparos Otthon megépítésében.

Tiringer Ferenc (1875.-1947.) A sárbogárdi születésű műlakatos kovácsmester 1907-ben telepedett le, és négy évtizeden át dolgozott Kecskeméten. Öt gyermeke közül két fia is megtanulta a szakmát. Jó néhány kecskeméti épület őrzi jellegzetes munkáit. Ilyenek pl. az Újkollégium főbejárati kapuja, valamint a Katona József Gimnázium, az Izsáki úti Megyei Kórház, a Katona József Múzeum és a Piarista Gimnázium épületének kovácsoltvas részei. 1931-ben két fiával együtt készítette el a Barátok templomának utcai és udvari kapuit.1928-ban elnyerte a szakma legmagasabb kitüntetését, az Aranykoszorús Mester címet. 1934-ben a Kecskeméti Ipartestület elöljárósági tagjai közé választotta.

Vincze Mihály fodrászmester 1930-tól 16 éven át volt a Kecskeméti Ipartestület elnöke. Ő és a város polgármestere, Kiss Endre volt a kezdeményezője az 1934. évi első Hírös Hét megrendezésének. Trianon és a gazdasági világválság sújtotta országban az első Hírös Hét nagyban hozzájárult a város gazdasági életének újjáéledéséhez.

Schenk Rudolf (1878.-1961.) kecskeméti pékmester, európai ezüstérmes. Szakmáját édesapjánál, a vajdasági Apatinban tanulta. Segédéveit Szerbiában, Horvátországban, Párizsban és Németországban töltötte. 31 évesen, 1909-ben nyert iparjogot Kecskeméten. A mai idős generáció még emlékszik a Schenk-féle kenyérre. A Kecskeméti Ipartestületnek elöljárósági tagja, a sütőszakosztálynak elnöke volt.

Forrásmunkák: Kecskeméti Füzetek 4 - Kecskeméti életrajzi lexikon (Péterné Fehér Mária - Szabó Tamás - Székelyné Körösi Ilona:); A Kecskeméti Ipartestület és a Kecskeméti Iparegyesület története (Hungária Nyomda, Kecskemét, 1934.)